CIVIL FILM(ELM)ÉLET

Civil mozgó(képes) magazin

Szinkrónika

Interjú Lengyel Lászlóval

Ötödik elem, Casino, A lény, Jurassik Park, Apollo 13, 12 majom. Sikerfilmek, melyeket moziban, televízióban mindenki láthatott. Sikerességük mellett még egy közös van bennük: szinkronrendező: Lengyel László. A kiváló szakemberrel a Duna TV szinkronstúdiójában beszéltem a szakma szépségeiről, hátrányairól, kialakulásáról.

-         Mikor alakult ki hazánkban a szinkron?

-         Az ötvenes években indult el, nagyon kis mennyiségben, leginkább mozifilmeket szinkronizáltak le.

-         Te mikor csöppentél be ebbe a világba?

-         1976 óta dolgozom a szakmában.

-         Milyen volt akkor a technika? Hogyan változott az évek során?

-         Nem számítógépről, mint most, hanem filmszalagról ment a kép. Volt egy vetítő, mint a moziban, aki fűzte a tekercseket. A film akkor is kis részekre volt szétszedve a szinkronhoz, mint most. Utána összeragasztották ezeket a tekercseket. A tartalmi része sokkal igényesebb volt. Utólag visszanéztük, visszahallgattuk, hogy hogyan sikerült, volt pótfelvétel. Volt lektor, művészeti vezető, rendezőasszisztens. Ezek a státuszok mára megszűntek.

-         A lektor a szöveget lektorálta egyrészt stilisztikailag, másrészt nyelvtanilag, sőt technikailag is. A művészeti vezető közvetített a stáb és a megrendelő között. A rendező asszisztens szedte szét a filmet, ő figyelt a szinkron folyamat során a színészek szövegének hosszára, szájmozgására. Ma ezt is a rendező csinálja, régen csak a tartalmi részre, hangsúlyra figyelt.

-         Ma sokkal több dologra kell figyelnetek, ráadásul tömegszámra készülnek a filmek.

-         Igen, rengeteg a film, de rengeteg a stúdió is. Felhígult a szakma, a minőség is lement. Régen a magyartalan szinkron nem ment át a szűrőn, a megrendelő odafigyelt a minőségre is, ma csak azzal foglalkoznak, hogy minél olcsóbb legyen. Itt a Duna Tv-nél a szerkesztők odafigyelnek a minőségre, ők választják ki a rendezőt, magyarhangra is javaslatot tesznek néha.

-         Titeket, szinkronrendezőket mennyire becsülnek meg anyagilag?

-         Díjazást kapunk számlára, körülbelül 1000-1500Ft órabérre jön ki.

-         Ez nem valami sok, úgy tűnik, hogy tömegszinkronizálással többet lehet keresni, pedig a rendezőnek sokkal több feladata van egy filmmel.

-         Igen, a tömegszinkronnal a háttér szinkront oldjuk meg, maximum egy–két mondatuk van, például a recepciós szerepe. Ők kapnak egy órára 2000Ft–ot. Mennek egyik stúdióból a másikra.

-         A rendező feladata a film tekercsekre való szedése is, ugye?

-         A Duna Tv–nél nem, itt van erre alkalmazva valaki, de másik stúdiókban a rendező csinálja. A Hang–Kép Szinkroncsoportnál is rendezek, ott a szétszedés is a feladatom. Itt vagyok a stúdióban általában estig, utána otthon még szétszedem a rendezésre váró filmet. A szereposztást megcsinálom.

-         Nem fárasztó egy 8–10 órás rendezés után?

-         Dehogynem! A koncentrációs képesség már a rendezés folyamata közben csökken, épp azért volt az a szinkron hőskorában napi 5–6 órás forgatások voltak. Itt nincs cigi szünet, megállás, mert egymás után jönnek a színészek.

-         Régen voltak szinkron filmszemlék, direkt a szinkronról szóló újságok. Nem lenne érdemes újra az útjukra indítani őket?

-         Az újságot akkor érdemes lenne, ha lenne rá megrendelői igény, hiszen ez arról szólt, hogy a megrendelők, a televízió és a forgalmazók odafigyeltek, hogy kik azok, akik kimagasló szinkront csinálnak. A szemléket nem nagyon... még a rendes szinkronra sincs pénz.

-        Itt látok egy papírt, melyet krumpli listának hívtok. Milyen célt szolgál?

-        Olyan, mintha egy festményt mozaikokra szétszednél, újra festegetnéd a kis darabokat, majd összeraknád egésszé. Kis darabokra van szedve a film, ezeket leszinkronizáljuk, ezután a vágó összeilleszti a művet. A listán fel van tüntetve az is, hogy melyik színész, magyarhang van benn adott jelenetben.

-        Az Ötödik elem szinkronját szeretted csinálni?

-        Első megnézéskor nem tetszett, de aztán megláttam benne sok érdekes lehetőséget...

-        Geszti Péter közreműködésére gondolsz? Chris Rock hangja volt...

-        Dörner György, Orosz Helga, Gálffi László mellé őt is sikerült megnyernem. Személyesen kerestem fel, előre megkapta a filmet és a szövegkönyvet, lehetőséget adtam neki arra, hogy a szövegét átírja.

-        Köszönöm az interjút, és szívből kívánom, hogy a szinkronszakma újra a hőskorát élje, nem csak a minőségre, még inkább az elismerésére is gondolok.

Ahova a színészek beszélnek

Lang András hangmérnök

A szinkron folyamata

Lengyel László rendezés közben

A szétszedett szövegkönyv

A krumplilista